2010. július 4., vasárnap

Július harmadika.

Harmadikán pedig megejtettünk egy talit Zsóttal. Erről a napról kicsit részletesebben írok mert huuuuu. Kezdésnek késtünk 24 percet.x'D 10:22kor felhívtam Zsótit, hogy bocsi de valószínűleg késni fogunk (a tali amúgy 10:30ra volt megbeszélve...x'D). Node majdnem 11re oda is értünk és addigra megjelent a Zsóti is. Naaaagyon örültem neki. Érdekes volt, hisz pont olyan mint amilyen a képeken és msnen.8'D Vettünk inni és kibattyogtunk a Margit szigetre. Közben rásóztam a táskám, hogy legyen már férfi és hozza. Eleinte húzta a száját, de megtetszett neki a táskám mert milyen kényelmes és be akarta húzni -.- ehhe ehhe. Margit szigeten sétáltunk és beszélgettünk sokat és ráadásul le is szart 1 fa. Nem madár, fa. Ettünk vattacukrot is és miközben mi Mitsuval vártuk a mi részünket, addig Zsót eltűnt a táskámmal.xD Miután megettük a vattacukrot beszélgettünk még a padon, majd elindultunk a játszótérre mert Zsót hintázni akart.Lesifotó róluk.:'D Szerintem irtó édes ez a kép.:'3 Miután kihintázták magukat leültünk 1 padra beszélgetni. Mitsu kipakolta a táskám és megtalálta a japán könyvemet, amiből előszeretettel olvasott fel nekünk.8'D Én sztriptízeltem egyet gyors, mivel a pólóm tiszta redva lett a fától, ráadásul még a hátulja is retkes lett valamitől, és úgy néztem ki mint aki 3 hete nem mosta a felsőjét. Zsót élvezte, hogy beszólhatott emiatt 10 percenként.: D Egyik oldalon gyerekek voltak, másik oldalon pedig férfiak fociztak meg a Zsót ült. Mitsu takart, én meg gyors átvedlettem, aztán indultunk is, mert 1 óra múlva indult a vonatom és még jegyet is kellett venni. Villamoson jó volt ~hello, te is szoktál vilamoson ismerkedni?~ ~szálljunk le, hagyjuk itt Micsut és az ablaknál integessünk neki.~ köcsööög.xD (Ez a vonatjegy vásárlás mód újdonság nekem.O__o Mióta van elkordonolva...szerintem tök hülyeség, de hát ők tudják...) Itt volt 1 félrehallásom ami kissé kellemetlen volt...xD Nem akartam felszállni a vonatra, nagyon nem. Ott akartam volna még maradni Velük, és majd a következővel menni vagy az azutánival.*__*
Összegezve életem egyik legcsodálatosabb napja volt július harmadika. Örülök, hogy végre találkoztunk Zsót és, hogy Mitsu is ott volt. Köszönök mindkettőtöknek mindent és remélem még soksoksok ilyen nap lesz.
Nagyon szeretlek Mitsu és Zsót.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése